Magyar vezetőknek

[…] Túl kevés bhakta és főleg vezető végez mūrti-imádatot. Aggódom, mert a bhaktáknak szükségük van a mūrti-imádatra. Tegyük Kṛṣṇát kézzel foghatóvá. Másképp a magyarok spekulatív természetének köszönhetően mindannyian csak megpróbáljátok majd megálmodni, hogy kicsoda Kṛṣṇa és mit akar. A bhakták el fognak gyengülni. Nem vagyunk felszabadult lelkek. Miért akarnak olyan sokan megházasodni? Miért veszekednek a vezetők? Miért van pénzügyi hiány? Mert nem szentelünk kellő figyelmet annak, hogy Kṛṣṇa van a középpontban Magyarországon. Ehelyett önző motivációk uralkodnak: »az én tervem«, »az én szolgálatom«, »az én prédikálásom«. Ez később megváltozik: »az én feleségem«, »az én házam«, »az én családom« és aztán »az én következő testem«. Mindenki tud āratit csinálni, hetente egyszer főzni a mūrtiknak, átöltöztetni Őket estére vagy lefektetni. Valami kis dolgot, rendszeresen. Én tudom csinálni, […] de ti mind olyan fejlettek vagytok, hogy nektek nem kell csinálnotok, mert ti »prédikátorok« vagytok. […]